Sziasztok!

Elnézést hogy nem jelentkeztem. Kisebb káosz van még körülöttünk, ami rengeteg időt elvon, Lackó dolgozik, alig látjuk, én meg minden időt hasznosan próbálok eltölteni Zeldával... ritkán jutok internet közelbe, akkor is csak Lackó telefonjával, azon meg nincs elég időm és főleg türelmem pötyögni, meg aztán azt gondoltam annyi idő eltelt bejegyzés nélkül hogy úgysem nézné senki. Viszont a privát üzikből az derül ki hogy azért rá- ránéztek a blogra. 

Köszönjük az érdeklődést! 

Nagyon hálásak vagyunk mindannyiótoknak hogy együtt izgultátok át velünk ezt a közel 3 hónapot, úgyhogy káosz ide, káosz oda, most mindenképpen szánok időt a blogra.

És akkor a lényeg:

Zelda nagyon jól van, mintha kicserélték volna. Két nagy rózsa piroslik a két kis pofiján... azelőtt sosem volt, azt hittem úgy jó ahogy van, most utólag tudom hogy sápadt volt. Sötétebb lett a szempillája, a szemöldöke, nincs pókhasa, még a szeme színe is élénkebb lett, kékesszürke volt, most pedig zöldül :) a szeme fehérjéről nem is beszélve... a fogai is egyre fehérebbek... döbbenetes, minden mennyire más lett. Nem lépcsőzött, nem motorozott, nem biciklizett, nem csúszdázott egyedül csak segítséggel, sétálni keveset sétált. Most mindent egyedül akar... már kint Essenben hason csúszott le a csúszdán a Gruga parkban. Sokat sétálunk, ügyesen bicajozik a kis háromkerekűjével. Hosszabb sétákra azért visszük a babakocsit, mert még elfárad én meg nem tudom cipelni.

Április 10-én érkeztünk haza az I-es számú Gyermekklinikára. A doktorbácsink annyira kiváló állapotban találta Zeldát, hogy egyetlen éjszakát sem kellett bent aludnunk a kórházban. Másfél hétig naponta kontrollálták, aztán azóta hetente kell felutaznunk Budapestre. 

Gyerekekkel még nem találkozhatunk, nagyon gyakran kell a kézfertőtlenítőt használni, fagyit nem ehet csak jégkrémet, nem ehet grapefruitot, narancsot, mandarint és gyógynövényeket. Ja és osztrigát sem :) asszem ezt kibírjuk, de a többit is :)  A gyümölcsöket, zöldségeket nagyon nagyon alaposan meg kell mosni.