...hogy apu hétfőn este meghalt. Nem tudom fölfogni, valamiért még nem képes befogadni a tudatom. Talán mert mi itt vagyunk, messze... majd akkor fogom elhinni amikor otthon leszünk és már nem ül a foteljében ahol mindig szokott mikor bemegyek puszit adni neki.
Apu! Már nem tudok neked boldog születésnapot kívánni, ma lett volna a 62. Remélem ahol most vagy ott neked jó. Nyugodj békében.
Továbbra is köszönöm a blogbejegyzéseiteket, soha ki nem hagynám az olvasást, meg az emaileket és facebook üzeneteket is!!! Olyan mintha meglátogatnátok itt a kórházban, egy kis impulzus kintről dejó... Itt a blogomban válaszolok nektek, írom is mi újság:
Egyre jobban vagyok, nincs olyan nagy fájdalmam, sokkal elviselhetőbb. Déleben még olyan öröm is ért, hogy nem csak levest kaptam, hanem ehetek vegetáriánus ételeket :D töltött cukkíni volt pirított gombával és krumplival és még desszert is volt almás süti + Isteni csokipuding (de tényleg nagyon finom), viszont csak nagyon keveset ehetek még, de nem is tudok többet :)
A legjobb:
Zeldácskának kivették a szondát az orrából, semmi cső nincs, csak a centrális vénája :) hát ilyen ügyes kislányt!!! Sétálgattunk, nagyon akar is menni, uncsi neki az a szoba. Az egyetlen probléma, hogy továbbra sem akar enni, még a kedvenc tápszerét sem.
Hihetetlen milyen kedves nővérkénk van... mindent hozott neki, mindent!!! Először kapott rendesen ebédet, husi krumlival, zöldséggel, leves is, nem kellett... aztán jött almaszósszal, nem kellett... hozott bolognai spagettit, nem kellett... főzött neki tejbegrízt, mondtam hogy mifelénk azt kakaóporral eszik a gyerekek, nem tudott szerezni, de helyette hozott nutellát, de így sem kellett... végül maradt a tápszer, de az sem kellett, sőt még vizet is alig akar inni :( Az én Isteni csokipudingomból kanalazott párat, (mondtam hogy nagyon finom) ez már fél siker :)
Aztán most este, mielőtt vissza jöttem a Transzplantációs klinikára Borika kapott borsófőzeléket és kértünk belőle hátha tetszene neki és igen, kanalazott belőle többet mint a pudingból, később Lacus még próbálgatja hátha megeszi az egészet, fog ez menni :)
Most le akart menni hajóskapitányt játszani a földszintre és GYALOG!!! Egyik kezével fogta apa kezét másikkal a babakocsit, még bizonytalan a járása, de ahogy én ismerem Zeldát pár nap és megerősödnek a kis izmai. Hát tényleg napról napra haladunk előre :)
Lapozzatok lejjebb is, tettem fel képeket a mai napról.
Jó éjt mindenkinek!
csak is talpon, le sem akar ülni :)
Ebben az ágyban alszanak ketten apával, és éjjel mikor felébred azt mondja: apa gyere ide...
még így is messze van :)
Nóri tegnap megmosta a hajam, hozott arckrémet (tiszta allergiás kiütés volt a bőröm a fertőtlenítőktől), ma meg kaptam egy hátmasszázst is tőle és sokkal elviselhetőbb a fájdalmam :)
OK sovány vagyok, de majd visszajön...sajnos biztos több is mint kéne, jaj tartanánk már ott, az lenne a legnagyobb bajom :)
Zeldácska már megtett pár lépést :) apa kifésülte a haját, mert már megint összerasztázódott a sok fekvéstől, nagyon ügyes ez az apa nem könnyű meló...
ééééés átmentem ma hozzájuk :) sok sok órát velük voltam :) végig fogta a kezem, el nem engedte, olyan nagyon boldog volt, huh az elválás nem volt könnyű. Csökkentették a fájdalomcsillapító adagját, mert nagyon fáradt napközben, a holnap reggelit kihagyják... meglátjuk mi lesz az eredmény. Már nincsenek hallucinációi, rémálmai, nem riad meg folyton, egyedül az izzadás marat még, folyton át kell öltöztetni és szárítani a haját, összegészében sokkal jobban van... és olyan jó amikor kacarászik, általában akkor ha vki elbénáz valamit :) a kis kárörvendő :) Sajnos ez a ritkább inkább egykedvű és el elbóbiskol pillanatokra...
Kaptak új szobatársat, Borikájékat, ők 5 hete vannak túl a műtéten, kicsit sűrű lett a levegő abban kis szobában :)
A kommentekből látom nem sikerült eltitkolnom hogy nem vagyok túl jól, vagyis igen nagy fájdalmaim vannak, úgyhogy jöjjön az igazság:
Megismételtek nálam egy beavatkozást altatásban, ami rövid úton megoldotta volna a problémámat, de sajnos ismét nem sikerült. Anatómiailag olyan kanyarulatok vannak a gyomrom és a patkóbelem között, hogy sajnos endoszkóppal nem tudnak hozzáférni a területhez, ahová beültettek volna egy csövet (6-12 hétig maradt volna bent ez a cső)... szóval ez nem sikerült, pedig a legprofibb szakemberrel próbálkoztak :( Ennek a beavatkozásnak az lett az eredménye, hogy eredmény nem született, viszont izgalomba jött a hasnyálmirigyem (ez volt szerdán) és elővigyázatosságból ismét nem ehetek. Ez még a kisebbik gond lenne, a fájdalom amit azóta érzek kényelmetlenebb mint az éhség... pedig már nagyon jól voltam, úgy mentem erre a beavatkozásra hogy semmi fájdalmam nem volt... ez van, most megvárjuk míg a csövön, amit kívülről ültettek be (kb 1 hete) kicsordogál a hasüregemben felgyülemlett epefolyadék és beforr a rés ahonnan ereszt...
Már semmilyen pózban nem jó, nem tudok megpihenni fekve sem, ezért is mentem át Zeldához, mert mindegy hol szenvedek, de így legalább a családommal vagyok :)
Most volt nálam Máthé doktor, elmondta hogy sokkal jobbak a hasnyálmirigy enzimjeim, szépen javulok és ehetek egy kevés levest, meg joghurtot. Hurrá :)
Zeldácska jobban van, már nem kapott morfiumot, egész jó volt az éjszakájuk. Sokkal jobb a közérzete, csücsül az ágyon, lóbálja a lábát, nevetgél... az orvosok kérték Lackót írja össze milyen ételeket szeret Zelda, mert olyanokat hoznának neki, hogy egyen és ki lehessen venni az orrszondát is. Hiába írjuk össze, ők nem főznek olyanokat mint mi... ráadásul nagyon válogatós volt mindig is, úgyhogy alig akad olyan étel amit ő igazán szeret. Ha helyrejönnék főznék neki grízes tésztát, túrós tésztát, tejberizst kakaóporral, palacsintát sajnos itt nem tudok, mert nincs palacsintasütő, nem működik az indukcióson. Vagy virsliből csinálnék versenyautót :)
Sajnos most még csak át sem tudok hozzájuk menni, tegnap, tegnapelőtt nagy fájdalmaim voltak, ma már jobb valamivel. Nagyon hiányoznak.
